Szülőknek szól: játék, beszélgetés, kapcsolódás
Napi szinten találkozunk egy-egy szülő segítségkérő kérdésével, hogy hiába kérdezi gyermekét mi is történt vele aznap, tényleges információkhoz nem jut valójában; mit is tegyen? Tehet-e bármit? Kell-e tenni bármit? Vagy ez így van jól és majd kinövik a gyerkőcök?Éppen ezért márciusban tartottunk egy egy alkalmas workshopot szülőknek, mely gyakorlatorientáltan, játékosan, beszélgetősen, saját helyzeteket feldolgozva volt komplex. Azt kell, hogy mondjuk a visszajelzések alapján maximálisan jól sikerült. Biztos, hogy lesz folytatás az igényeknek megfelelően. Addig is azt gondoltuk, hogy a workshop tapasztalatait megosztjuk Veletek, akik nem tudtak ott lenni.
Kérdezni, tudni kell!
A 180 perces alkalom hamar elröppent, saját gyermekkori élményekből kiindulva jutottunk el oda, hogy valóban fontos-e a válasz vagy kötelességtudatból, beidegződésből, rutinból kérdezzük-e gyermekünket. Sok rádöbbenés után elkezdtünk játszani. Érdekes tapasztalás, amikor az első játék után lebomlik az ellenállás, valóban bele tudtunk mélyülni egy-egy helyzetbe és újra önfeledt, gyermeki játékos pillanatok részesei lehetünk. Az egyik kedvenc pillanatunk is innen van. Egy anyuka a játék hevében kacagva, elfeledve a napi rutin adta rohanást félretéve „csalt” egy játékban. Nagyon fontos helyzetek ezek, meg kell éljük a gyermeki énünket is ahhoz, hogy tudjunk úgy kérdezni, amire valódi érdemi választ kapunk. Szép lassan így alakultak át a hozott kérdések. Így lett a „miért csak kettes-t kaptál matekból?” – szemrehányó kérdésből „mit lett volna jó kipuskázni, hogy jobb legyen?”. Vagy a „miért nem tudsz csendben maradni órán? A tanító néni annyiszor hívott már emiatt”-ból „mi kellene ahhoz, hogy érdekesebb legyen az olvasás óra, hogy végig oda tudj figyelni?” A nap végére feledésbe merültek teljesen az évekig koptatott „ mi volt az oviban ma?” és „ mi volt ma az ebéd?” kérdések, melyekre egyértelműen minden gyerek szájából minden életkorban „semmi” a válasz. Nehéz ezeket a generációkon átívelő kérdéseket, beszélgetéseket újrakódolni, valóssá tenni. Ehhez elkerülhetetlen, hogy újra gyerekek lehessünk. Ebben segítünk Neked is!
Nem vagy egyedül!
Rengeteg téma felmerült ezen a márciusi délutánon, úgy mint testvér féltékenység, hiszti vagy gyermekkori félelmek. Ezekkel a témákkal fogjuk folytatni, a tervek szerint havi 1 alkalommal. A célunk, hogy hosszú távon két féle csoportunk is legyen a szülők számára. Az egyik mindig egy konkrét témára fókuszálva, azt körül járva információt adva. Ebben az esetben akár az éppen érdeklő téma mentén 1-1 alkalom erejéig is lehet csatlakozni. A másik esetben 2-3 heti rendszerességgel egy kialakult kis 6-8 fős fix szülői közösségben gondolkodunk, ahol sokkal inkább az aktuális élethelyzetet megsegítve, az önismeret mentén haladva kerülünk közelebb gyermekünkhöz és értjük meg a benne rejlő csodát.
Te milyen témát látnál szívesen a kínálatunkban? Örömmel várjuk e-mailed, cset üzeneted vagy telefonhívásodat, hogy a Te ötleteidet is be tudjuk építeni a kínálatunkba és valóban arra tudjunk fókuszálni, ami Belőletek fakad, akár külső meghívott szakember segítségével is.
Várunk Téged is, ha érdekel a lehetőség és szeretnél információt kapni, akkor keress minket bátran.